 |
|
||
|
||
 |
||
 |
||
 |
||
| Templom | ||
| Kálvária | ||
| Forrás | ||
| Széchenyi szobor | ||
| Szt. Flórián szobor | ||
| Kerkápoly Mór | ||
| II. v.h. emlékmű | ||
| Kollarics-ház | ||
| Régi pékség | ||
| Természet | ||
| Parkok | ||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
||
 |
Látnivalók |
| Kővágőőrsi Kerkápoly Mór
1821-ben Kővágóőrsön született református nemesi családból.
Apja, Kerkápoly István Zala vármegye első alispánja és
országgyűlési követe volt, Deák politikájának támogatója. Fia
jogi tanulmányokat végzett, majd 1838-ban hadapród lett a cs.
kir. hadseregben, 1840-ben a vármegye ajánlására felvették a
királyi testőrséghez. 1845-ben a 8. Koburg huszárezred
hadnagya lett.
1848 nyarán, az első honvédzászlóaljak szervezésekor áthelyezését kérte, így került Pécsre főhadnagynak, az ott szerveződő 8. honvédzászlóaljhoz. Csapatával részt vett a délvidéki hadműveletekben. Októberben századossá léptették elő. 1849 májusában, kérésére áthelyezték a 7. huszárezred Tolna-Baranya megyei önkéntes osztályához. A fényes győzelemmel végződő hegyesi ütközetben (1849, júi, 14.) tanúsított vitézségéért őrnaggyá léptették elő, kinevezését azonban már csak aug. 14-én kapta meg Bemtől. A világosi fegyverletétel után fogságba esett, Aradon hadbíróság elő állították. 1850. febr. 27-én golyó általi halálra, majd kegyelemből 10 évi várfogságra ítélték, amit az aradi várban kellett letöltenie. 1852 augusztusában kegyelmet kapott, visszatérhetett szülőföldjére. Szenttamáspusztán telepedett le. Kiegyezés után a Zala megyei Honvédegylet elnöke volt. 1869-ben a tapolcai kerület országgyűlési képviselőjévé választották. 1888. márc.26-án halt meg, Búcsúszentlászlón temették el Valamikor Kossuth Lajos mondta, hogy Arad a magyar Golgota. S nekünk a tájnak, Búcsúszentlászlónak ezen a Golgotán 4 áldozaton túl - akinek nevét ismerjük -, ott vannak a névtelenek, a kis emberek, a céhbeli cipészek és a szabók.
Kerkápoly Mór arcképe |
