A
kegytemplom mögött, mintegy 100 méterre emelkedik a
Kálvária-domb, rajta egy kápolna, oldalán keresztút, alatta
pedig egy forrás.
Hasonlóan a kegytemplom dombjához, itt is egy sziget
állott abban az időben, amikor kilenc nemeshetési nemes ember
a ferencesek tulajdonába adta a területet. Az 1718. augusztus
20-ával keltezett adománylevél megemlíti, hogy a sziget „már
most szokásul Kálváriának neveztetik”. A Kálvária-kápolna
egyidős a barokk templomépülettel, vagyis a XVIII.-ban épült.
Ide, a dombra temették egy időben az elhunyt szerzeteseket.
nem is olyan rég még látható volt egy-egy régi sírhalom,
fakereszt.
A
Kálvária-domb alatt fakadt forrást, miután 1852-ben
körülvették fallal, Szent László kútjának nevezték el.
A
környékbeli községek családjainak áldozatkészségéből épült
1914-ben a Kálvária-domb körül a 14 keresztúti stáció. Az
egyes fülkék márványtáblája örökíti meg az egyes építtető
család, közösség nevét.
A
Kálvária-domb nem csupán fizikai közelsége miatt, hanem
történelmi és lelki vonatkozásai miatt is a búcsúszentlászlói
kegyhely szerves része a kezdetektől fogva.
|